A sok sok tranzisztoros után, Került hozzám a Vincent Tac 88. as csöves fenevada. Elsőre megvett, aztán nemsokkal később kikapcsoltam, és bármit is hazudott az eladó a benne lévő csövek életartamáról, új csöbe öltöztettem. A hangja frenetikus, csöves, és egyben erőtől duzzadó, részletező, és egyben nem bántóan steril! A KEF Q3. állodobozok nem voltak tervben. A saját dobozaimmal hallgattam a vincentet, aztán szembejött a KEF. kihagyhatatlan áron, karcmentes, és kicsit küzdelem az elveimmel. Ami pedig nem más: pontsugárzó márpedig jó nem lehet. Ezt meg kell ignorálnom. De bizony lehet jó, és nagyon jó! Így tehát a saját dobozaimmal felváltva szólnak, ami éppen szól, azt ítélem jobbnak minden esetben, de legalább nem vagyok elfogult. A műsorforrás életem első, a családban annó újonnan vásárolt cd lejátszója, a HK 7300 as. A lineáris mágneses, fémrudas olvasófej-meghajtás a CD-lejátszás aranykorának legmagasabb szintű, kompromisszummentes mérnöki remekműve. Azáltal, hogy a mechanikus, kopó műanyag fogaskerekeket és a sérülékeny szalagkábeleket fizikai érintkezésmentes, elektromágneses lebegtetésre és fém vezetőpályákra cserélték, egy gyakorlatilag elnyűhetetlen rendszert hoztak létre. Ez a technológia nemcsak örök élettartamot garantál, hanem a villámgyors sávkeresés és a zéró mechanikai vibráció révén olyan sziklaszilárd, jittermentes digitális jelleolvasást biztosít, ami a mai napig a legtisztább, legprecízebb zenei megszólalás alapja. Na ezért is, ez a műsorforrás. Meg egy wiim Ultra. Utolért a digitális kor, pedig sokáig küzdöttem ellene. Dac, önálló, a mai napig nincs, csak ami a készülékekben járulékosan benne van. A wiim Ultra jele egész jó, bár néha karcolja a fülem a sok bit. A stremelést A TIDAL :-) teszi teljessé. Jól szól. A mindenféle kiegészítőben nem hiszek. A szkepticizmusom nem feltétlenül feltételes, de mivel volt HI-FI, HIGH-END boltom, és baromi sok üzletkötői baromságot hallgattam végig, ( és mindezért 1000 Liter feletti KV. t főztem le :) plusz hosszú ideig hazahordtam mindenféle ipari szemetet, így nem feltétlenül győz meg egy kerépárdinamó mágnese arról, hogy ez kell nekem, mert kitakaritja a hálózati szemétből , a......izé...szemetet :-) feltéve, ha jól tesszük a kábelre, ami 1 millió Ft / m alatti bekerülési árnál, sajnos nem nevezhető kábelnek....Na ezért van nekem Auchanos kábelem, abból is vastagabb. És jó. A delej nem tudja miben futkorászik:)
A gépparkomat három olyan sziklaszilárd alappilér alkotja, amelyek jó csövekkel felszerelve – 2–3 millió forintig – a kereskedelmi kínálat jelentős részét maguk mögé utasítják, miközben kapcsolástechnikailag és zeneiségben a csöves erősítés krémjét képviselik. Mindeféle Sallangok, DAC, Bluetooth, motoros hangerőszabályzás, auto BIAS! nélkül.
Affordable Valve Company (AVC): Ez a tiszta A-osztályú, EL34-es csövekkel szerelt, bársonyos hangú angol ritkaság egy igazi krémes varázslatra képes erőmű. A keresztezési torzítástól mentes, folyamatos anódáramú A-osztályos topológia olyan természetes, folyékony és részletező középtartományt ad, amit semmilyen AB-osztályú erősítő nem tud leutánozni – függetlenül attól, hány millió forintot kérnek érte. Beszerezhetetlen darab.
Vincent TAC 88: A megalkuvás nélküli, vasmarkúan erős és fegyelmezett katona. A KT88-as Push-Pull kiépítés az eszméletlenül túlméretezett kimenőtrafókkal és táppal olyan sziklaszilárd, dinamikus mélyeket és kontrollt biztosít a hangfalak felett, ami szimfonikus vagy komplex zenéken az összeomlás legkisebb jele nélkül jeleníti meg a legdurvább dinamikai csúcsokat is. Az AVC-hez hasonlóan ez a modell is beszerezhetetlen a piacon.
Dynavox VR-70E II (2 db): Igazi puritán, tankönyvien tiszta, rövid jelutas, igazi zeneiségű erősítők, amelyek messze az árukat meghazudtoló hangminőséget nyújtanak. Jelenleg is ők vannak bekötve a rendszerbe. A legfrissebb csövezésük a végfokokban a PSVANE EL34 UK modell, míg az előfok- és fázisfordító fokozatban a jugoszláv Ei Niš ECF82-es NOS csövei teljesítenek szolgálatot. Ezzel a felszereltséggel a lehető legtisztább, közvetlen EL34-es analógos hangzást hozzák felesleges sallangok nélkül. Meleg, ölelő basszus, tiszta magas, éneklő közepek! Csak ajánlani tudom mindenkinek. Ha valahol még felhajtható egy-egy új példány – mint a legutóbb hozzám érkezett 09.24. - én a második, vadonatúj darab –, mindenképpen érdemes lecsapni rá.




Üdvözlet!
Múltkor jártál a profilomon és hoztál egy hasznos témát a dac kimeneti jelszintjével kapcsolatban. Akkor én válaszoltam is, persze az akkor éppen aktuális állapot szerint. Azóta viszont történt egy “kisebb” változás: sikerült ugyanis bogarat ültetned a fülembe a Rega gyárilag ajanlott bemeneti jelszintjével, illetve az analog potméter ideális pályaszakaszával kapcsolatban. Nem bírtam magammal és megjárattam kézzel kicsit az erősítő potméterét, majd beállítottam kb “10 órára” (eddig fixen 9 órán állt). A tranzisztoroknak tudomásom szerint általában “10 és 14 óra” közötti potméterálláson a legjobb a hatásfoka. A Wiimen visszaállítottam kicsit a hangerőt a biztonság kedvéért. Elindítottam ugyanazt a zenét, mint amit előtte hallgattam és nem akartam hinni a fülemnek. Hatalmas tér és levegő, irgalmatlan jó dús térhangzás. Legalább 30 kedvenc zenével, tesztanyaggal újrafuttattam és beszarás jó zeneiség jelentkezett. A tűpontos kontúrok és az artikulált, feszes mélyek kevésbé nyilvánultak ugyan meg, viszont ezen meg változtatott a hangfalak szögének beljebb fordítása.
A Wiim dac és a kimeneti jelszint témája:
Bemenetet váltottam és átkapcsoltam a Wiim dacjára, majd rövid hallgatás után visszaállítottam a kimeneti jelfeszültséget 1 voltra és azt állapítottam meg hogy (ahogy írtad is) valóban szebben, levegősebben szól mint 2 volttal. Az eddig kissé élesnek ható magashangok jóval finomabbak és folyékonyabban áramló a teljes hangzás.
Hangerőkülönbség váltáskor:
A Rega dacjára visszaváltva azt tapasztaltam, hogy ott érezhetően nagyobb a teljes hangerő. Ez egy kicsit még mindig elgondolkodtató számomra, viszont ettől függetlenül is 1 voltos álláson hagyom a kimeneti jelet. Utána járva a dolgoknak ugyanis igazad volt: a Rega gyári leírása szerint 164 mv az optimális minimum jelszint a maximális teljesítmény eléréséhez. Ehhez persze hiába állítunk be pl. 200 mv-ot a Wiimen, mert azzal harmatgyengének tűnik a hangzás. A 800 mv-tal, de főleg az 1 volttal viszont megkapja a megfelelő kakaót az erőteljes hangzáshoz anélkül hogy túl kemények lennének a hangok.
A két legfontosabb tanulság számomra az egészből, hogy az analog potméter állásának nagyon fontos szerepe van a hangzásban, illetve hogy modern erősítők esetében is tanácsos a gyári alapnál kisebb kimeneti jelszintet állítani a d/a konverteren.
Mégegyszer köszi a nagyon hasznos tanácsot!
„Nagyon örülök, hogy bejött az ajánlás! Az a helyzet, hogy azt tapasztalom: sokan megveszik az egyébként kiváló minőségű WiiM-ek valamelyikét, aztán nulla utánaolvasás után 2V-on hajtják, míg világ a világ, pedig érzik, hogy valami nem az igazi. A szabványos 2V-os kimeneti feszültség egy standard lehetőség, de semmiképpen sem etalon!
Amit még hozzátennék: kizárólag RCA kábellel érdemes használni, mert optikai (digitális) összeköttetésnél nincs értelme a kimenő jelszint csökkentésének, az teljesen más elven működik. Analóg RCA-nál viszont érdemes a kimenő jel erősségét szoftveresen lejjebb venni (például 800 mV-ra), és ebben a csökkentett értékben Fixed Volume állásban használni. Így nem sérül a transzparencia, és megmarad a teljes dinamika!”